„Gyakran évtizedekig mászunk egy létrán fölfelé, aztán már késő, amikor rájövünk, hogy rossz falnak támasztottuk.”
Joseph Campbell

 

ÖNÉRTÉKELÉS ÉS NÖVEKEDÉS

Virginia Satir rendkívül találékony terapeuta volt. Olyan módszereket fejlesztett ki, amelyekkel a különböző rendszerek negatív szemléletét pozitív irányultságú modellé lehet változtatni. A hierarchikus világlátással szemben a növekedési rendszert helyezte előtérbe, amelyben nem az emberek egyenlősége, hanem azok potenciális egyenértékűsége kap hangsúlyt. Úgy vélte, hogy ha növekedési rendszer keretei között élhetünk, az átmeneti hierarchiák sem árthatnak, amennyiben a hierarchia csúcsán a növekedést támogató erők állnak.

A MEGKÜZDÉS KOMMUNIKÁCIÓS MINTÁZATAI

Satirt egész munkássága alatt az a kérdés foglalkoztatta,  hogyan lehet teljes emberré válni.  Az alapszintű túléléstől a teljesebb emberré válásig vezető utat a megküzdési stratégiákkal magyarázta: „Nem az határozza meg a sorsunkat – mondta egy interjúban, – ami velünk történik, hanem az, ahogyan a történésekkel megbirkózunk.”

A megküzdés módja, Satir szerint, az önértékeléstől függ. Az alacsony önértékelés miatt valódi megküzdések helyett túlélésre rendezkedünk be. A legegyszerűbb helyzetekben is támadva érezzük magunkat, ezért ún. túlélési pozíciókat (survival stances) veszünk fel.

Satir négy olyan túlélési viselkedésmintát figyelt meg, amelyet az emberek a visszautasítástól való félelmükben használnak. Az az ember, aki fenyegetve érzi magát, de nem szeretné, hogy mások észrevegyék a gyengeségét, nem a helyzetnek megfelelően reagál, hanem zavarodottan a következő viselkedésminták mögé próbál rejtőzni: engesztel, vádol, okoskodik vagy kilép a helyzetből.

Ennek megfelelően Satir a következő megküzdési mintákat különböztette meg:

  • az okoskodó,
  • a nem adekvát (zavarodott),
  • hiteles,
  • az engesztelő, és
  • vádaskodó

Satir a jól működő (teljes) személyiség alapjának a túlélési viselkedésmintákat meghaladó  önbecsülést és a kongruenciát tartotta. A kongruencia („hitelesség” vagy „egységesség”) a humanisztikus pszichológia és a megoldás orientált terápiák (köztük a coaching) egyik legfontosabb fogalma. Azt jelenti, hogy a személyiség összetevői integráns egészet képeznek, s a kommunikáció is egységesen áramló: a szavak összhangban vannak az arckifejezéssel, a testhelyzettel és a hangszínnel; a kapcsolatok szabadok és őszinték; az emberek önértékelését nem fenyegeti semmi. Satir szerint csak ennek a kommunikációs mintának van esélye arra, hogy, túllendítsen a holtpontokon, elsimítsa a viszályokat és hidat építsen az emberek között.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük