Olgi 28 éves, szociális munkás, Balu 31éves, informatikus. Gyerekük nincs.

Gyerekkoruk óta ismerték egymást, a két édesanya barátnő volt. Gimnazista korukban pár hónapig jártak egymással, majd szétsodorta őket a kamaszélet. 5 évvel ezelőtt találkoztak újra, egymásba szerettek, hamar összeköltöztek, egy év múlva összeházasodtak. Először Balu anyjánál laktak, akivel kifejezetten jó volt a viszony, majd egy idő után önállóan béreltek egy lakást. Nagyon jól éltek egymással, az érdeklődésük, ízlésük hasonló. Sokat beszélgettek, sosem veszekedtek. Egy éve kiderült, hogy Olgi lefeküdt egy kollégájával.

Balu másnap visszaköltözött az anyjához.


Olgi alacsony, kissé molett kedves arcú nő, kellemes beszédű, jól kommunikál. Hat éves volt, amikor szülei elváltak, egy eléggé hangos, veszekedésekkel, repülő tányérokkal, feszültségekkel teli kapcsolat után, aminek állítólag az apa féltékenysége volt az oka. Anyja pénzügyes egy multi cégnél, egyedül nevelte fel őket a húgával, a nagymama is velük lakik. Az anyai család nagyon elfogadó, szeretetteljes. Apja villanyszerelő, az apai nagyszülők kirekesztők, ítélkezők, sok rosszat mondtak az anyjáról, aki – szerintük – elhagyta az apját. De Olgi mindig érezte, hogy az apja nagyon szereti őt.

Nem volt jó tanuló, érettségi után főiskolára ment, szociális munkás lett. A főiskola elvégzése után fél évre kezdett dolgozni. Munkájában nem nagyon eredményes, sok energiát szív ki belőle, úgy érzi, nem jól döntött a pályaválasztásában.

Balu magas sovány szemüveges, nem túlságosan jóképű férfi. Eléggé visszahúzódó, de miután belemelegszik jól kommunikál. Látszik rajta, hogy nagyon okos. Nehéz, bonyolult gyerekkora volt. Adminisztrátor anyja teljesen alárendelődött zsarnoki hajlamú mérnök apjának. Anyja a széltől is óvta, megpróbálta mindentől megvédeni, apjának sohasem tudott semmiben megfelelni.

Az iskolákban sokat csúfolták a vastag szemüvege miatt. Ráadásul még jó tanuló sem volt, mert annyira diszgráfiás, hogy alig tudott írni. Olvasni viszont nagyon szeretett, és kisfiú korától imádta a számítógépet. Nagyon hamar kiderült, hogy nagy tehetsége van programozáshoz, ezért iskolák helyett autodidakta módon tanult, és otthon, önállóan hamar dolgozni kezdett. Egy barátja szerzett neki munkát, munkahelyre nem mert jelentkezni, mert semmiről nem volt papírja.

Mivel Olgi egyetemre járt, neki kellett megteremtenie mindent. Nem keresett sokat, épp hogy csak megéltek. Néha úgy érezte, akkora a felelősség rajta, hogy alig bírja el. Másrészt szeretett volna sokkal többet nyújtani Olginak. Ezért jelentkezett egy kis informatikai céghez, ahol egy jó ismerős volt a HR-es. Nem kértek papírt, sikeres próbamunka után felvették. Végre sikeresnek érezte magát – életében először „valaki” volt. Jó munkája elismeréseként nagyon hamar vezető fejlesztő lett. Kinyílt a világ, kollégái voltak, barátai, munka után még rendszeresen elmentek a kollégákkal valahova. És igen, néha kissé becsípett. Ettől Olgi gyakran rosszkedvű volt és mogorva, Egyre kevesebbet beszélgettek, együtt nem mentek sehova, szex is alig volt már.


Olgi egyre magányosabbnak érezte magát. Úgy érezte, mindenben kudarcot vallott: nem elég jó feleség, nem elég jó nő, a munkáját sem szereti. Tamással a munkahelyén eleinte csak a nehéz eseteket osztották meg egymással, aztán már a párkapcsolati problémáikat is. Igazi jó barátok voltak. Egy kolleganő esküvője után kissé becsípve egymásba gabalyodtak, és lefeküdtek. Tamást ez érzelmileg jobban megérintette a kelleténél, gyakran hívogatta Olgit. Szokás szerint a mobil buktatta le őket.

Olgi kezdeményezte, hogy vegyék fel újra a kapcsolatot. Hónapok óta találkozgatnak, de az újbóli együttélésre Olgi még várni akar. Úgy érzi, szereti Balut, de fél, hogy újra zátonyra futnak.

Balu, mikor megtudta, hogy Olgi megcsalta, nagyon kiborult. Még aznap összecsomagolt, másnap visszaköltözött az anyjához, de egy hét múlva már megbánta. Rájött, hogy elhanyagolta az asszonyt. De nem tudta, mit tegyen, hiszen „Olgi már mást szeret”. Nagyon boldog volt, amikor Olgi felhívta, és kiderült, hogy csak egy egyéjszakás kalandja volt. Nagyon szeretné újrakezdeni, de fél is. Ráadásul ott az anyja, aki nagyon dühös Olgira, valószínűleg éppen azért, mert nagyon szerette. Igy Balu az anyjának azt se meri bevallani, hogy újra találkoznak. És persze jó lenne megtudni, hol rontották el, hogy ez ne történhessen meg még egyszer.

Együtt határozták el, hogy tanácsadásra jönnek, hogy eldöntsék, hogyan tovább.


Nagyon ritkán adódik az a szerencsés helyzet a kezdődő párkapcsolatok esetében, hogy hullámzó induló karrierjükben éppen egybe essen a felívelő és a visszaeső szakasz a pár két tagjánál. Mivel az induló karrierek egyébként is sok idő- és energia ráfordítást igényelnek, ez gyakran idézi elő, hogy a pár tagjainak nem marad elegendő energiája, hogy az – egyébként is újszerű – munkaproblémáktól megóvják a magánéletüket. Sajnos az is gyakori, hogy valamelyikük egy futó kalandban véli felfedezni az ő kapcsolatukból kihalóban lévő örömöket. És ez is olyan probléma, aminek kezelésében szintén nincs gyakorlatuk. Ettől gyakran a fejükre nő.

Fotók: https://www.pexels.com/hu-hu/https://pixabay.com/https://unsplash.com/


0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük